Kárpátalja: örökség és társadalom

Kárpátalja területe kevesebb mint tizenháromezer négyzetkilométer, nagyobb része hegyvidék, sűrű településhálózattal, falvak sokaságával és néhány várossal, mindig is heterogén lakossággal - kicsiben leképezi az egész Kárpát-medencét. Az újabb és újabb államhatárok megjelenése az egyéni és közösségi identitások szerkezetének átalakulásához, módosulásához vezetett: a kohéziót, a kárpátaljaiságot éppen a változó államhatalmak teremtették meg, amelyek hol megígérték, hol tiltották az autonómiát. A bűvös fogalomnak sokféle formája lehet az etnikai különállástól a területi szerveződésig, az oktatástól és kultúrától az egyházszervezetig, a településtől a régióig, az egyéntől a közösségig, de bármelyik vetületét is nézzük, azt kell látnunk, hogy ez mindig politikailag érzékeny kérdés volt, és sohasem sikerült kristálytisztán bizonyítani, hogy egyáltalán nem ördögtől való. Az évszázados történet mindenképpen érdemes arra, hogy végigvezessük rajta az olvasót.